Sport, futball, élet - Összefogás Duhaj Ádámért
2018.02.17 11:00
A futball és a sport szeretete összeköt - akkor is, ha a játékban a barátok éppen ellenfelek. Nem véletlenül kezeljük ünnepként a világ minden táján azt a napot, amikor mérkőzést játszunk. 2018.01.25. - ezután különösen kiemelt nap lesz mindannyiunk életében, egy lecke futballról, sportról, barátságról, összetartozásról, magáról az életről.
Szokványos estének, rutin találkozónak indult az a csütörtök is, két csapat készült edzőmérkőzést játszani: egy felnőtt és ifjúsági csapat mérte össze tudását aznap. Ám a sors közbeszólt, ez pedig mindannyiunk életét megváltoztatta.
-Köszönöm mindenkinek, akinek helyén volt a szíve és okosan, hideg fejjel tudott cselekedni - kezd bele mondandójába Miták József, a Kakucs KSE elnökségi tagja. A szakember ezúttal nem a médiában már eddig elhangzottakat szeretné ismételni, most inkább a helyszínen tapasztalt, a kis kakucsi egyesület által átélt mozzanatokra és érzelmekre kíván rávilágítani.
-Ádámot a mérkőzés vége előtt pár perccel cserélték le. Nem tűnt fáradtnak, nem voltak jelei rosszullétnek. A játékos a kakucsi pálya túlsó - az öltözőkkel szemközti - oldalán, a kapu mellet esett össze. Nyugodt szívvel kijelenthetem, hogy azonnal megállt a játék, a Kakucs KSE felnőtt csapatának játékosai siettek Ádám segítségére, innentől pedig minden másodperc óráknak tűnt.... Elsőként Pekker Norbert, Strupka Gergő és Ladányi Zsolt voltak a leggyorsabbak, a srácok azonnal és higgadtan cselekedtek. Ezután érkeztek az edzők és vezetők mindkét csapatból: Farkas Krisztián és Tóth Ferenc a dabasiaktól, Kovács Róbert pedig a hazai csapattól. A szívmasszázsnak köszönhetően ők voltak, akik életben tartották Ádámot. Bednárik Gábor technikai vezető hívta ki a mentőket - s tartotta velük folyamatosan a kapcsolatot az újraélesztés alatt - , Horváth Zoltán elnökségi tag pedig az ügyeletet és Juhász Gábort, a csapat törzsszurkolóját értesítette, aki jelenleg is az Országos Mentőszolgálat kötelékében dolgozik, én pedig a szomszédban élő Simon Tamás - volt mentőápolót - hívtam föl. A gyors reagálásnak köszönhetően szinte 3-4 percen belül megérkezett a képzett mentőápolói segítség. Köszönjük Tamásnak és Gábornak, hogy átvették a mentést és az irányítást, valamint köszönjük Ádám őrangyalainak, akik segítettek neki nekünk azokban a percekben.
Először az újhartyáni ügyelet, majd pár perc elteltével az esetkocsi is megérkezett, így a stáb együttesen többször hozta vissza Ádámot az életbe....
-A mai napig nem felejtem el a mentőtiszt, Zebegényi Károly mondatait: "Ha önök nincsenek, mi már kevesek lettünk volna!" Az, hogy mindenkinek köszönettel tartozunk, most a legkevesebb. Az, hogy csapatmunka volt Ádám megmentése, elvehetetlen tény. Mindezek után pedig - bár még félve - kijelenthetjük, hogy a körülményekhez képest stabil Ádám állapota. Szinte mindenki osztja azt a véleményt, miszerint ez maga volt a csoda, a felépüléssel pedig Ádám csodája folytatódik. Hiszen a kórházi műtét sikeres volt, a felépülése jól halad, mert a probléma okát megtalálták és orvosolni tudták.
Duhaj Ádám egy fiatal dabasi fiú. Sportoló, futballista, egy erős és rendkívül jó kisugárzású srác. Mi már biztosak vagyunk abban, hogy Ádámnak nagyon fontos küldetése van ebben a földi életben. Legyen ez akár a futballpályán, akár a civil életben, de fönt az égiek úgy döntöttek, hogy Ádámnak élnie kell...
Ádám, légy erős, mi pedig nem tehetünk már mást, mint sok kitartást kívánunk a felépülésedhez. Ne feledd, az őrangyalok veled vannak, a Kakucs KSE családjára pedig mindig számíthatsz!