Diagnózis: iskolakezdési stressz - Hogyan segíthetünk?

Új arcok, új környezet és új szabályok. Elsősnek lenni nagy élmény, ugyanakkor számos kihívást is magában rejt. A kezdeti, izgalommal és várakozással teli időszakot követően gyakran fordul elő, hogy a kisiskolás fáradtságra, rosszullétre panaszkodik. A fizikai tünetek hátterében sokszor a gyerekeket érő stressz áll. A mozgás és a sport ebben a helyzetben is nagy segítség lehet. A grassroots sport szemléletének lényege, hogy a mozgás élmény legyen a gyermek számára. Ez különösen nagy jelentőséggel bír akkor, amikor a kisiskolás az önfeledt óvodai létből átkerül a szabályokkal, felelősséggel és sokszor versenyhelyzetekkel is teli iskolai környezetbe. Ilyenkor még inkább szüksége van a megfelelő mennyiségű és intenzitású mozgásra, mert az nagyban megkönnyítheti a beilleszkedését, és a segíthet a túlzott stressz kezelésében.

 

Új élmények, új kihívások

 

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint minden év szeptemberében mintegy 100 ezer kisiskolás kezdi meg az első osztályt. A tavasszal még óvodásként játszó gyerekek a tanterembe lépve egy új életszakaszba kerülnek. A szülő és az óvónő biztonságot adó közelsége helyett az iskolapad kínálta ülő életmód, és új, sokszor igen felelősségteljes feladatok várnak rájuk.

 

"Az óvodában a kisgyerekek szabadon mozoghatnak, sokkal több idő van a szabad játékra és az óvodai programok során is van lehetőségük felállni, mocorogni. Az új - iskolai élettel járó - szabályok, elvárások és a mozgásszegényebb életmód együttesen ahhoz vezet, hogy a kisgyerek fáradtabb, feszültebb lesz" - magyarázza Vida Ágnes gyermekpszichológus. Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy a szülő mit és hogyan reagál gyermeke viselkedésére, állapotára. "A szülők szeretnének az iskola elvárásainak is megfelelni, ezért gyakran otthon is leültetik a gyereket, gyakoroltatják az iskolai feladatokat, a fáradtságot pedig inkább vitaminkészítményekkel igyekeznek kezelni, vagy pedig a passzív pihenést választják az aktív helyett. A mesenézés, videojátékozás azonban nem segít hatékonyan levezetni a gyermek energiáit, és pótolni a mozgáshiányt. A stresszt legjobban úgy mérsékelhetjük, ha az iskola után a szabad levegőn töltjük az időt, sétálunk, biciklizünk, labdázunk, játszóterezünk, és hétvégenként is törekszünk minél több időt mozgással a szabad levegőn tölteni" - hangsúlyozza a gyermekpszichológus.

 

A testmozgásnak és a sportnak tehát nem csak fizikai, de lélektani szempontból is pótolhatatlan hatása van. Az iskolai időszak elkezdésével, bár egyre nagyobb arányt tesz ki a diák napi rutinjában az ülő, statikus tevékenység, a napi mozgásszükséglete továbbra is legalább 60 perc lenne[1]. Így a sportolás a kiegyensúlyozott fejlődésnek is fontos eleme.

 

A sokoldalú sport

 

A mozgás kedvező élettani hatásai széles körben ismertek. A gyermek- és diáksport szervezői számára éppen ezért az egyik legnagyobb kihívás, hogy szerethető, rendszeres és könnyen hozzáférhető élményforrássá tegye a gyermekek számára a mozgást, elérve ezzel, hogy felnőtt-, sőt időskorban se hagyjanak fel vele.

 

A hazánkban még kevésbé ismert grassroots sport lényege, hogy a testmozgásra ne csupán úgy tekintsenek a fiatalok, mint szigorú technikai és taktikai szabályok által meghatározott, sikerorientált és csak a másik, a többiek legyőzését díjazó tevékenységre, hanem sokkal inkább egy olyan aktivitás lehessen az életükben, amely pozitív belső élményeket nyújt, kikapcsolódást biztosít, segíti a hosszú távú egyéni fejlődésüket, emellett egészségmegőrző és -fejlesztő hatású és a társadalmi befogadást is elősegíti.

 

Különösen fontos ez a legkisebbek esetében, amikor az iskolakezdéssel számos esetben teljesítmény- és versenyorientált tanulási környezetbe csöppennek. Az új közösség mellett új típusú elvárásoknak, feladatoknak, pedagógiai kultúrának, óra- és foglalkozásvezetési és -szervezési megoldásoknak kell megfelelniük, ez pedig a fent leírtak alapján komoly stresszt jelenthet számukra. Ennek levezetésére hatásos módszer a sportolás, a mozgás.

 

A grassroots sport előnyei

 

Az új szemlélet egyik hazai támogatója és népszerűsítője a Magyar Diáksport Szövetség. A gyermek- és diáksport szakértőjeként az MDSZ hisz abban, hogy a grassroots sport nemcsak abban nyújt merőben újat, hogy új alapokra helyezi a sporttal kapcsolatos élményeket, de hosszú távon mind a szabadidősport, mind pedig a versenysport terén hozzájárulhat a lemorzsolódás vagy éppen a motivációvesztés leküzdéséhez.

 

"A legtöbb sportágban ma is azt tapasztaljuk, hogy a gyerekek a szülői vagy az edzői elvárásoknak próbálnak megfelelni. Így a testmozgásban és a mozgásos játékokban megtapasztalható öröm- és élményszerzés helyett inkább a külső motiváció befolyásolja őket, ami idővel - akár megfelelési kényszerben is testet öltő - szorongást, stresszt válthat ki. A grassroots sport alkalmas arra, hogy hosszú távon fenntartsa nemcsak az érdeklődést, a belső motivációt, hanem a sport iránti szeretet és az élethosszig tartó, rendszeres testmozgás iránti igényt is" - fogalmazott Balogh Gábor, az MDSZ elnöke.

 

A grassroots filozófia egyik alapja a multisport szemléletmód, amelynek célja, hogy minél több mozgásformát, sportágat próbáljanak ki a gyerekek. Ez ugyanis javítja a problémamegoldó képességet, segíti az alapvető mozgáskészségek fejlődését, a kondicionális képességek vagy akár a technikai és taktikai gondolkodás fejlesztését, de jó hatással van a társas kapcsolatok kialakítására és a lelki egészség állapotára is, például a depresszió és a kiégés megelőzésén keresztül.

 

Az MDSZ az EFOP 3.2.10-16 azonosítószámú, Tehetséggondozás sport által elnevezésű kiemelt projektje keretében több kezdeményezéssel és programmal igyekszik segíteni a grassroots sport szemlélet meghonosítását. Az MDSZ idén tavasszal indította útjára iskolai grassroots sport- és mozgásfesztivál-sorozatát. Ennek keretében 2020 tavaszáig Magyarország kevésbé fejlett régióiban is olyan rendezvényeket szervez általános iskolás gyermekek számára, amelyek egy időben egyszerre több állomáson, változatos sport- és játéktevékenységeken keresztül kínálnak tanulási és tapasztalatszerzési lehetőséget a részt vevő gyerekeknek az eredménykényszer terhe nélkül.

 

A szövetség ezen felül 2016 óta folyamatosan szervez ingyenes pedagógus-továbbképzéseket, amelyek a játék- és egészségközpontúságra, az ajánlott napi mozgásmennyiség biztosítására, a versenyhelyzetek kontrollált, azaz szabályozott használatára helyezik a hangsúlyt az iskolai testnevelésben és a diáksportban, segítve ezzel az iskolai és iskolán kívüli élménycentrikus sportfoglalkozások elterjedését. "A továbbképzéseket két év alatt eddig mintegy ötezren végezték el grassroots labdarúgás és szivacskézilabda témákban, idén ősszel pedig már röplabda és judo sportágakban is indulnak grassroots sport megközelítésű tréningek. Mivel kisiskolásokról van szó, lényeges, hogy e továbbképzések mindegyike segíti az alsó tagozatos oktatást, így különösen a tanítóknak, tanítónőknek jelenthet komoly segítséget a szemléletbeli megújuláshoz, a módszertani repertoár bővítéséhez és végső soron ahhoz, hogy a jövőben magabiztosabban vezessék a testnevelésórákat és a sportfoglalkozásokat, vagy akár bekapcsolódjanak a diáksport mozgalomba, a fesztiválok megvalósításába" - tette hozzá Balogh Gábor.

 

Mit tehet a szülő, ha fáradékonyságra és rosszullétre panaszkodik elsős gyereke?

 

Lehetséges, hogy iskolakezdési stressz húzódik a háttérben. Ennek feloldására a mozgás lehet a megfelelő módszer, tehát a passzív kikapcsolódás helyett ösztönözzük gyermekünket a mozgásra. Fontos viszont, hogy a sportot megfelelően csempésszük vissza a gyerek életébe, és ne újabb stresszhelyzetet teremtsünk vele. Keressünk tehát olyan mozgásformát a kisiskolásnak, amely élményt nyújt számára, ahová örömmel jár, ahol az iskolával járó kötöttebb életmód mellett kiélheti mozgásigényét, barátokat szerezhet és sikerélménye lehet. Érdemes az iskolai sportfoglalkozások körül tájékozódni, és biztatni a gyermeket, hogy próbáljon ki minél több mozgásformát. Hagyjuk, hogy ő találja meg a saját sportját, amelyben örömét leli és sikereket él meg. Ne kényszerítsük a kisiskolást eredménykényszerbe, hanem hagyjuk, hogy saját örömére mozogjon, ezzel segítve őt, hogy a mozgáshoz élete végéig kötődjön.

 

[1] Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) globális ajánlásában legalább napi 60 perc közepes és magas intenzitású fizikai aktivitást javasol az 5-17 éves korosztály számára.

 

mdsz.hu